2009. június 25., csütörtök

Még plusz munka

A múltkori cukorka-gyár befuccsolt, nem hívtak többet, de azért nem sírtam... :-) Viszont azóta folyamatosan kerestem, mert sajnos kell még valamit dolgoznom, hogy megéljünk.
Végül találtam is. Egy lakóotthont felnőtt fogyiknak. Itt az iskola után dolgozok 2-3 estét és egy fél vagy egész napot hétvégén. Két otthonuk is van, s hol itt Leicester-ben, hol meg Loughborough mellett Mountsorrel-ban kell lennem. Aranyosak a fogyik, de hát ők mindig azok, csak kicsit öregek. Persze azért van köztük egy-két nehéz eset, de nem baj.

2009. június 14., vasárnap

A ''tanulók"

Ahol most ugyebár dolgozom egy speciális iskola, régen kisegítőnek hívták. Itt az utóbbi időben mindenkit beintegrálnak ezekbe az iskolákba. Mivel a napközi otthonok jórészét felszámolták, így az odajáró gyerekek nagy része is iskolába jár. Ezek a fiatalok amellett, hogy értelmi fogyatékosok testileg is azok, tehát nagyrészük tolókocsiban tölti élete nagy részét és sokszor nagyon komoly orvosi ellátásra szorulnak. S a másik réteg akiket szintén áthelyeztek ezekbe az iskolákba a "kihívó magaviseletű", magyarul kezelhetetlen gyerekeket. Akik trágárkodnak, bunyóznak (akárkivel) és szétverik a berendezést. No és hogy még szebb legyen a kép, ezek a gyerekek összekeverve, s így elosztva vannak az osztályokban. Jó, a különböző órákra a nagyjából azonos képességűeket rakják össze, de a reggeleket, a nap közepét és a végét, no meg néha 1-2 órát együtt van az osztály. No és ilyenkor van az, hogy trágár szavak kíséretében felpattan az asztaltól a kezelhetetlen egyed, fut egy kört az osztályban, leoszt egy-egy kokit a kerekesszékben ülő osztálytársainak, majd ki a teremből. Mindez egy szempillantás alatt, a gyerekfelügyelők nem tudják hova rohanjanak, elállni az útját a gyereknek, (mert ugyebár nem foghatják meg), elkapni a dülöngélőt akit meglökött, vagy megnézni a tolókocsiban ülőket, hogy jól vannak-e...

Az integráció és az összevonás ilyen szinten szerintem hülyeség, de ezt majd később kifejtem.

2009. június 8., hétfő

Apa keze

Édes kis Porontykánk, mint minden rendes gyerek, ficánkol Édesanyja pocakjában. Szilvi szokta is mondani, hogy nehezen tudja elképzelni, hogy ez egy gyerek, inkább egy kis delfin vagy bálnácska... :-) No és amikor mozog, kis Feleségem mindig mondja, hogy nézzem, meg hogy tegyem oda a kezemet. De erre persze mindig elcsitul az édes és abbahagyja a mozgást… :-( Hallottuk, olvastuk, hogy az Apák keze mindig megnyugtatja a babákat. Ez mind szép, de én nem nyugtató szándékkal teszem oda a kezemet… :-)

Na jó, azért néha nekem is oda „úszik”… :-)

2009. június 5., péntek

Az iskola

Még nem írtam az iskola dolgozói felépítéséről. Kb. 80 gyerekre van 60 dolgozó. Ebből 4 férfi: Az igazgató helyettes, egy tanár, a karbantartó és én a gyerekfelügyelő. Az egyes osztályokban 8-10 tanuló van és erre egy tanár és 4-6 gyerekfelügyelő. (Otthon 1, max. 2 gyerekfelügyelő van.) Mindenki egész nap bent van (7 óra), tehát a tanárok is. (Otthon ugyanis van az osztályfőnök és a napközis tanár, mindketten átlag 4 órát dolgoznak az iskolában, s 4-et otthon.)

Itt a tanár munkáját segítik a HLTA-k, azaz a "magasabban képzett gyerekfelügyelők". Ők van hogy tanár nélkül vezetnek le különböző órákat.

Nagyon sokan dolgoznak vagy félállásban, vagy helyettesítőként, azaz vagy 1-2 napot, vagy csak akkor jönnek ha valaki beteg, vagy valami elintézni valója akad, s ilyenkor helyettesíteni kell.

Mindezeken kívül vagy egy úgynevezett „ebédeltető” csapat, akik csak az ebédidőre jönnek be. Etetik és tisztába teszik az egyes gyerekeket, majd az udvaron felügyelnek rájuk. Ez mindössze két óra.

Itt nagyon más a rendszer, mint otthon.

2009. június 3., szerda

Magunkban

Megkértük Hajnit és Tomit, hogy költözzenek el, s ők voltak olyan aranyosak, hogy teljesítették ezt a kérésünket. Azért, hogy majd később magunk lehessünk a babával, hamár kiteljesedett család lettünk. Úgyhogy, most egy 5 szobás házat magunk bérlünk. Így a babának lesz külön pelenkázó-fürdető szobája is. Mert van ugyebár egy hálónk, egy nappalink, s két “vendég-szobánk”, no meg konyha, fürdőszoba. Ez szégyen, de ekkora életteret és ilyen életszínvonalat otthon nem tudnánk fent tartani, főleg nem egy keresetből plusz az önkormányzati támogatásokból. Persze az egy kereset mellék-állásokkal értendő, de erről majd később.

2009. június 2., kedd

Új képek

Még a jó múltkor itt volt nálunk Szilvi húga Anna és a férje Lóri, majd bátyjuk Sebi és menyasszonya Anna, így volt okunk és módunk :-) kirándulgatni kicsit.

Így voltunk (kicsit sok lett...:-)):
(kattints a képre a további képekért...)

Leicester National Space Center



Oxford




Stonehenge




London




Ashby de la Zuch castle





Bolsover castle




Nottingham



Sherwood forest




London