Kisfiam

A kisfiam szeretne szólni hozzátok! :-)

Sziasztok!

Hadd mutatkozzam be:
Gulyás Barnabás Farkas vagyok. Ma, július 16-án, hajnali 2 óra 5 perckor születtem 3,72 kg-al, kb. 52 cm-el a leicesteri Royal Infirmary kórházban.
Édesanyám és én is jól vagyunk, s mindketten gyönyörűek! :-)
Kimetszettek császári módon Édesanyámból, s minden rendben ment!

Itt van rólam egy pár kép:

Ezek korábbi képek Édesanyával.

Remélem előbb vagy utóbb találkozunk! :-)

Csók mindenkinek

A nagy nap

Ma elérkeztünk a 42. héthez, ahonnan már nincs tovább, Porontyka nem maradhat Édesanyja pocakjában, ki kell jönnie! :-) 8-ra kellett bemennünk a kórházba, hogy majd a nap folyamán beindítsák a szülést. Elég hosszasan és nehézkesen mennek itt a dolgok, de a harmadik világ már csak ilyen… :-) Az angoloknál az dívik, hogy mindenáron normális szülés! Ezért jól megszenvedtették Szilvit is és Porontykát is! Kapott mindent, de a méhszáj nem tágult eléggé. Mivel délután 1-től éjjel 1-ig alig tágult valamit, Szilvi szerette volna ha már nem szenvedtetik tovább és inkább a császáros megoldást választhatjuk, de a nővérek és az orvosok úgy gondolták jó lesz az még, hogy a 42. hét után vajudtassuk még az a kismamát a 12 óra után még tovább… Míg végül jött egy másik orvos, aki, azért hozzáteszem nagy nehezen, belement a császárba. S onnantól fel is gyorsultak az események, mert hirtelen sürgős lett az a császár! Majdnem lemaradtam a szülésről! No, de minden jó, ha a vége jó, a baba egészségesen, bár kissé lilán, világot látott! Az Apgar tesztje 9-es lett a 10-ből. Én kaphattam meg a babát, mert Szilvit ugyebár még varrogatták, így ott tarthattam a kezemben azt az édes kis pindurka lényt! Egy csoda! A JóIsten legszebb és legjobb ajándéka a gyermek! Nagyon hálásak vagyunk érte az Úr Jézusnak! Mondjuk jól megváratott, de nem baj. :-)
S ahogy ott tartottam, éreztem valami furcsa dolgot a kezemen. Hát nem mondhatom, hogy a gyermekem le se kakilt… :-), mert igen :-), de annyi baj legyen, én örültem neki! :-) Szilvi is nagyon jól volt, csak hát elfáradt a szentem. Nagyon büszke vagyok Rá, egy igazi hős és szent! Ennyi fájdalmat, s főleg a végén fölöslegesen, kibírni és ilyen jól viselni!
Úgyhogy immáron kiterjedt kis család vagyunk!
Most kezdődnek csak az igazi kalandok!

A születés-nap

A mai nap volt megjelölve Poronytyka szülinapjának, csak hát lekéste az arany szívem… De hát nem baj, nem kell őt sürgetni. Ő majd tudja a megfelelő időpontot. Legalábbis Édesanyjával ebben reménykedünk… :-)
Addig is itt vannak a képek...